2014. augusztus 18., hétfő

Wherever you are - Negyedik

A mai rész, egy kicsit rövidebb lett mint a többi, viszont remélem így is örültök neki. Ja és remélem nem fogtuk utálni miután elolvastátok! Na meg persze nem maradhat el a már szokásosnak mondható köszönet nyilvánításom! Köszönöm a +3 feliratkozót és az elmúlt rész óta több mint +600 megtekintést és az előző részhez kapott 3 kommentet!! Nagyon jól esnek a szavaitok és remélem ezután a rész után is kapok pár kommentet!
Puszi Lolo. xoxo.
Lassan mindenki odajött hozzánk és megtudtam ölelgetni őket. Legnagyobb meglepetésünkre a srácok nem egyedül érkeztek. Ugyanis elkísérték őket az All Time Low-os fiúk is. Nagyon aranyosak voltak. Ahhoz képes, hogy mennyi marhaságot hallottam róluk elég normálisak. Sőt! Bár lehet csak az idő eltolódás miatt ilyenek mert fáradtak. Kitudja?!
Végül miután kibeszélgettük magunkat és megölelgettem mindenkit ráérősen haza indultunk Anyuval és Ashton-al. Luke majd később jön át hozzánk és filmezünk egyet. Legalábbis ezt beszéltük meg. 

Nem sokkal miután hazaértünk anyu dolgozni ment, majd Ash is lelépett Lauren-hez. Viszont nem maradtam sokáig egyedül mivel Luke lassacskán megérkezett. Mosolyogva tártam ki előtte az ajtót majd már mentünk is fel a szobámhoz ám mielőtt bemehettem volna Luke visszarántott magához és megölelt. Kezeit lassan a derekamra csúsztatta majd forró csókot lehet ajkaimra. Ám mielőtt elváltam volna tőle beleharapott gyengéden alsó ajkamba így bejutást kérvényezve számba. Akaratlanul is de kicsit elnyíltak ajkaim amit ő rögtön kihasznált és befurakodott a nyelvével. Forró táncot járatott nyelvemmel amit néha egy-egy nyögéssel jutalmaztam.
Szépen lassan behátrált velem a szobámba majd végigfektetett az ágyamon. Egy pillanatra vált csak el  az ajkaimtól de máris hiányzott. Tudom, hogy lehetetlennek hangzik, de mikor valakit nagyon szeretsz és csak egy pillanatra is de nem érzed, hogy veled van mérhetetlenül hiányozni kezd. Viszont pillanatok múlva újra megéreztem közelemben ahogy csókokat lehel nyakamra és mellkasomra.
-Luke -szóltam de nem hagyta abba s még lejjebb kezdtem érezni csókjait testemen miközben hallottam, ahogy egy kis csomagot szorongat a tenyerében. -Kérlek! -nyöszörögtem mire újra felemelkedett ajkaimhoz amire erős csókot nyomott. -Luke még ne! -mondtam miközben eltoltam fejét magamtól.
Már szinte fekete szemei vágytól csillogtak. Tudtam, hogy megint hideg zuhanyra kell küldenem, de egyszerűen megijedtem. Fogalmam sincs mitől, pedig most nagyon gyengéd volt velem, kivéve az utolsó csókját. Hirtelen felindulásból felpattant az ágyról és a fürdőbe ment erősen becsapba maga után az ajtót. Rögtön utánamentem majd lassan nyitottam ki az ajtót. Ahogy észrevette, hogy utána mentem látszólag minden izma megfeszült.
-Tudod mit Nora! Elegem van! 3 hétig azt hallgattam mekkora balfék vagyok, hogy nem tudom megdönteni a barátnőm -mondta dühös, elfelhősödött arccal miközben kiment mellettem a fürdőből. El sem hittem, hogy ilyet mond, és ezzel mer jönni nekem. Rögtön elborult az agyam és szinte vibráló tekintettel néztem rá ahogyan a szobámba mászkál.
-Luke! Tudod, hogy mennyire félek tőle, na meg ne is beszéljünk róla, hogy azt mondtad képes vagy várni rám. Erre azt hallgatom, hogy mekkora szar barátnő vagyok mert képtelen vagyok megadni neked azt amire vágysz! -keltem ki magamból. Ő csak értetlen fejet vágva nézett rám majd újra szólásra nyitotta csókoktól duzzadt ajkait.
-Nora! Egy szóval sem mondtam, hogy szar barátnő vagy! Látod? -kérdezte. -Megint kombinálsz! -vágta a fejemhez, egy régi veszekedésünk főbb okát.
-Nem kombinálok Luke! -mondtam könnytől csillogó szemekkel. Nem akarok sírni. Előtte nem. -De kurvára ez csöpög minden szavadból. Ha pedig csak azért vagy velem, hogy egyszer majd  "megdönts" akkor remélem tudod...
-Istenem Nora! -túrt a hajába idegesen félbeszakítva mondatom miközben két lépéssel közelebb jött hozzám. -Azt vetted észre az eddigi több mint 5 hónapból, hogy azért vagyok veled, hogy elmondhassam sexeltem Nora Irwinnel? -kérdezte felvont szemöldökkel mire én megrántottam a vállam és eltakartam a kezemmel, szemem. Már látni sem akartam. -Mert kicseszettül, de kurvára nem! -szinte már üvöltött. -Szerinted mondtam volna, hogy várok rád, vagy azt, hogy szeretlek ha nem gondolom komolyan ezt a kikúrt kapcsolatot? -kérdezte ám láttam rajta, hogy nem várja el, hogy választ adjak rá. -Mert egyáltalán nem! Csak tudod valahol már elegem van ebből -mondta már sokkal halkabban. Én viszont már alig láttam ki a dühtől. Szinte fel sem fogtam azt amit mondott csak a sértettségemmel voltam elfoglalva.
-Miből van eleged Luke? -kérdeztem egyre idegesebb hangon. -Hümm? Abból, hogy nem tettem még szét a lábam neked?
-Őrült vagy! -jelentette ki. -Abból, hogy néha már kegyetlenül kínzól. Olykor-olykor úgy érzem, hogy direkt azért csókolsz úgy és érsz hozzám, hogy kínozz. Ez olyan mintha megtiltanád egy gyereknek, hogy fagyit egyen és elé teszel egy tányérral. Fel sem tudod fogni mekkora önuralmamnak kell lenni ahhoz, hogy visszatudjam magam fogni és ne pattanjon el az agyam! -mondta miközben még közelebb hajolt hozzám.
-Mondd Luke, mégis mióta idegesítelek ennyire? -kérdeztem már nyugodtabb hangon. Tudom, hogy ez felidegesíti, és igen! Direkt akarom, hogy ideges legyen. Legalább megtudom mit gondol igazából.
Még szerencse, hogy anyu dolgozni van Harry pedig az egyik barátjánál alszik. Legalább nem kell hallgatniuk a veszekedésünket. Amit igazából még most sem tudok felfogni. Épp, hogy hazaértek és az első adandó alkalmat megragadva mi mit csinálunk? Hát persze, hogy veszekedünk. Pedig ez ránk nem volt jellemző.
-Ha egy szóval is de elmondtad volna, hogy zavar akkor nem csinálok vagy teszek olyat amivel téged kínozlak. De szerintem neked nem csak ezzel van bajod. -állapítottam meg miközben ujjaimmal megböktem feszes mellkasát.
-Nem...nem az, de egy kicsit engem is megérthetnél. És egyébként tudod miből van elegem még? -kérdezte mire én kérdőn néztem rá. -A hideg zuhanyból. Hogy folyton ott kötök ki szinte minden nap amikor veled vagyok! -vágta a fejemhez mire nekem ez volt az utolsó csepp a pohárba. És végre kimerte mondani! Tudtam, hogy egyszer elege lesz. Szinte már vártam mikor jön el ez a pillanat, viszont bíztam is benne, hogy addigra már kész leszek rá. Viszont még most sem érzem magam alkalmasnak arra, hogy azt megtegyük.
-Ha úgy gondolod...-mondtam miközben könnyeimmel harcoltam. Próbáltam nem sírni viszont a helyzet eluralkodni látszott rajtam. -Nem kell velem lenned -ejtettem ki nehezen a szavakat a számon mire Luke döbbenten nézett rám.
-Nora! Ezt most hagyjuk abba! -jelentette ki mire nekem a szívem egy része porrá lett. Már meg is bántam amit mondtam, és nem is értettem magam. -Szeretlek és nem akarlak úgy látni, hogy nem az enyém vagy! Megőrülnék -vett vissza a hangjából majd leült az ágyam szélére fejét fogva. Kalapáló szívvel néztem rá ahogy idegesen túrja a haját. Néha rám vet egy pillantást majd megrázva a fejét visszaemeli tekintetét szőnyegemre. Mintha az olyan érdekes lenne. Ám ez abban a pillanatban nem érdekelt. Csak az, hogy nagyon szeretem, és mérhetetlenül sajnálom azt amit a fejéhez vágtam.
Lassan beleültem az ölébe és átöleltem testét ami elernyedt kezeim között. Luke lassan felemelte tekintetét rám és észrevettem könnyektől vörösen csillogó szemét. Azonban nem engedi ki őket, és erős marad. Ráérősen leemel az öléből majd feláll és látszólag menni készül. Viszont ez nem csak a látszat. El is megy, a szívemmel együtt...lehet nyálasnak hangzik, de jelenleg ezt érzem. Fáj, hogy el akar menni. Hogy itt akar hagyni a hülye gondolataimmal. Egyedül.
Felkapta az ágyamra dobott kabátját majd egy utolsót pillantva rám kiment a szobámból. Csak később hallottam meg a bejárati ajtó csukódását.
Elment.
Mindent elrontottam. Miért vagyok ennyire szerencsétlen? Lassan már rettegek minden gondolattól ami a sex-re irányul. Alig tudom felfogni, hogy idáig jutottunk. Azt hittem van még időm felkészülni. Hogy még nem ennyire súlyos a helyzet. De tévedtem. Nagyon nagyot csalódtam. Nem Luke-ba, hanem magamban. Képes voltam a saját hülyeségem miatt a nyakának ugrani. Egy idióta vagyok. Sokan örülnének ha a helyembe lennének, én meg veszekedek vele egy olyan dolog miatt amiről nem is tehet! Szuper vagy Nora! Így kell csinálni! Remélem kivehető a szavaimból a szarkazmus. Mert ez így kurvára nem jó. Nagyon nem.
Lassan megérkezett Ashton is. Én addigra már elhasználtam egy fél csomag százas zsepit amivel a könnyeimet igyekeztem feláztatni. Próbáltam nem hangosan zokogni míg Ash elmegy a szobám előtt, de mint minden más ez se jött össze.  Rémülten nézett rám az ajtóban állva majd odajött hozzám és egy szó nélkül átölelt. A maradék erőmet is arra használtam, hogy magamhoz szorítsam. Féltem elengedni. Fájt tudni, hogy ha elengedném akár itt is hagyhatna.
Folyton azok a szavak ismétlődtek a fejemben amit Luke-hoz vágtam. Ezek után ne lepődjek meg ha szakít velem? Szerintem nem. Bár nekem most az lenne a legmeglepőbb, ha nem szakítana. Ki akarna egy apácával járni? Bár nem is olyan rossz ötlet. Lehet annak állok. Ha már úgyis képtelen vagyok életem szerelmével ágyba bújni akkor mással se fog menni. Az már biztos.
-Nem kell elmondanod miért sírsz, csak ha szeretnéd viszont nem akarom, hogy tovább sírj így átjössz szépen hozzám és nézünk valami jót -mosolygott viszont én csak lustán bólintottam majd megfogtam a zsepis dobozomat és azzal együtt át sétáltam Ashton szobájába. Szinte rögtön elterültem az ágyán és az orromig betakartam magam amit ő jókedvvel megnevettetett. Csak megforgattam a szemem majd újra kifújtam az orromat. Ő addig bekapcsolta az egyik kedvenc sorozatunkat amit már nagyon rég láttam. Mindig ezt nézzük ha felakarjuk vidítani egymást. És általában beválik. I love Family Guy!
Miután elindította a franc tudja hányadik évad nem tudom hányadik részét elvackolta magát mellettem majd magához ölelve néztük a "mesét". Jó volt újra leülni vele és együtt nézni valamit. Régen volt már, hogy nyugiba elüldögéltünk egymás mellett. Most pedig jó érzés volt három hét után újra a tesómmal lenni. Bár be kell vallanom, jobban örültem volna ha ezt nem azért tennénk, hogy felvidítson. Utálom azokat a napokat mikor veszekszünk Luke-al. Bár egy kezemen megtudnám számolni, hogy eddig hányszor vesztünk össze komolyabban. Sosem voltunk az a páros aki sokat veszekedne. Ismertük már egymást annyira, hogy tudjuk mi zavarja a másikat. Viszont van mikor szinte lehetetlen elkerülni egy veszekedést. Például én utálom azt amikor Luke után zuhanyzom és tiszta kosz a fürdő. Ő pedig azt utálja, hogy ha csipkedem.
Gondolataimból Ash nevetése terelt vissza a valóságba. Hihetetlen, hogy hogy tud ennyi mindenen röhögni. De szerintem a legfurább, hogy szinte mindig másképp. Lehetetlen testvérem van!
Közelebb bújtam hozzá miközben ő nyomott egy puszit a homlokomra. Már nem sírtam. Hála Ashton-nak. Viszont hazudnék ha azt mondanám, hogy már nem gondolok a veszekedésünkre. Nem is beszélve arról, hogy teljesen kimerültem. Minden értelemben. Nem is meglepő, hogy sikerült elszundítanom Ash ágyában. Ahhoz képest, hogy még nem is olyan régen kijelentettem, hogy nem alszom itt többet. Hát úgy tűnik nem sikerült betartanom...

7 megjegyzés:

  1. Szia!
    Nagyon jó lett! De most komolyan. Én csak reménykedem, hogy egyszer majd ilyen jól írok. Izgatottam várom a folytatást. Siess vele!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Sziia!
      Kösziii!! Nagyon aranyos vagy. Szerintem még a 'jó'-tól távolt vagyok de tuti te is nagyon jól írsz!!
      Már fent is van!
      Puszi Lolo.:*

      Törlés
  2. Szia! Nagyon jól fogalmazol. <3 Imádom a törit,kíváncsian várom a folytatást. Azt is hogy mi lesz Luke és Nora között. Remélem kibékülnek. Siess a kövivel! *-*
    xx Cat

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Hyy!!
      Köszi! Aranyos vagy! Hát, az hogy mi lesz Luke és Nora-val azt a következő részben megtudhatod! Sietek!
      Puszi Lolo. :*

      Törlés
  3. Drága Loretta!!
    NAGYON NAGYON NAGYON JÓÓ LETT A RÉSZ!!!!*-------* Eddig ez a kedvencem, imádtam!<3
    Igaz, az egész blogot imádom!
    Kérlek siess a kövivel nagyon!:3

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Pretty girl!
      Júúúúúj én pedig NAGYON NAGYON NAGYON köszönöm, hogy kommenteltél! Örülök, hogy van kedvenc részed! Ahhj!! Nagyon kösziii!!! Végtelenül aranyos vagy velem. Szerintem meg sem érdemlem!
      Rendben!
      Puszi Lolo. :*

      Törlés
  4. Hát Loretta most sem csalódtam benned (mint eddig sem)!
    Remélem soha nem hagyod abba az ìrást mert NAGYON NAGYON ügyi vagy gratulálok!
    Puszi:Letti

    VálaszTörlés